A közös jogkezelésről
A művek, műsorok egyidejű és nagy tömegű közvetítése miatt egyedileg nem gyakorolható szerzői és szomszédos jogok érvényesítésére született meg több, mint egy évszázaddal ezelőtt a közös jogkezelés intézménye, melynek keretében a jogosultak által erre létrehozott szervezetek gondoskodnak a műsorok közvetítésének engedélyezéséről és a jogok érvényesítéséről (jogdíjak beszedése, felosztása, dokumentálása).
Hétköznapi példával élve, a közös jogkezelés olyan esetekben válik szükségessé, amikor sok-sok különböző jogosult műveit sok-sok különböző felhasználó használja fel, és fizikailag lehetetlen lenne, hogy minden egyes felhasználó minden egyes jogosulttal egyedileg megállapodjon. Például a vendéglátóipari egységekben sok-sok különféle zene szól, tehát sok-sok szerző, előadó, kiadó dalait, hangfelvételeit használják. Lehetetlen lenne, hogy mindegyikük minden vendéglátóhelyre személyesen elmenjen és megállapodjon műveinek felhasználásáról az előadókkal vagy a tulajdonosokkal, de természetesen egy tulajdonos számára is elképzelhetetlen, hogy nap nap után újabb és újabb jogosultak kopogtassanak az üzletben a nekik járó jogdíjak végett. Így mind a jogosultak, mind a felhasználók közös érdeke, hogy a jogdíjak megfizetése szabályozottan, tervezhetően, egy összegben történjen: ezt teszi lehetővé a felhasználók és a jogosultak számára egyaránt a közös jogkezelés intézménye.
Legismertebb esetei a nyilvános zenefelhasználások után, a felhasználások helyétől, típusától, jellegétől függően eltérő mértékben meghatározott jogdíj vagy jogdíjátalány, továbbá a törvény által nevesített egyes díjigények érvényesítése. A törvény által nevesített díjigények közé tartozik a már nyilvánosságra hozott nem színpadi zeneműveknek és zeneszövegeknek, valamint az ilyen színpadi művekből vett részleteknek a hangfelvétel-előállító, a multimédia mű létrehozója és az elektronikus adatbázis összeállítója általi újabb többszörözésére és terjesztésére tekintettel fennálló díjigény ("mechanikai" jogdíj [Szjt. 19. §]), a szerzői művek, hangfelvételek magánmásolására tekintettel fennálló díjigény ("üreskazetta" jogdíj [Szjt. 20. §]) valamint a művek egyidejű, változatlan továbbközvetítésére tekintettel fennálló díjigény ("kábeltévé" jogdíj [Szjt. 28. §]) érvényesítése. Az Szjt. - a nemzetközi gyakorlattal egyezően - a közös jogkezelés körébe vonja a nyilvánossághoz közvetítés egyes eseteit is, amikor kimondja, hogy a felhasználások jogosítására és a fizetendő díjak mértékére vonatkozóan az érintett közös jogkezelő egyesületek kötnek szerződést a felhasználókkal. A jogkezelői díjszabások jóváhagyása az Igazságügyi Minisztérium feladata.
A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásba vételét és szakmai felügyeletét a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala látja el.
Magyarországon jelenleg hét nyilvántartásba vett közös jogkezelő szervezet működik:
- ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület
- FILMJUS Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesülete
- HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület
- Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége (MAHASZ)
- Magyar Reprográfiai Szövetség
- Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete(MASZRE)
- Előadóművészi Jogvédő Iroda (EJI)
- Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület (MISZJE)
Wolters Kluwer szabadon hozzáférhető online adatbázisában itt találhatók a jogszabályok: