Hírarchívum

Megjelent az elsõ magyar Zeneipari Jelentés

A legfontosabb kihívás visszacsábítani a magyar közönséget az élõzenei színpadokhozA legfontosabb kihívás visszacsábítani a magyar közönséget az élõzenei színpadokhoz

Hiánypótló kutatás készült a magyarországi zeneipar jelenlegi helyzetérõl, gazdasági súlyáról, a jövõjét meghatározó kihívásokról és lehetõségekrõl. A ProArt megbízásából született tanulmány elsõsorban a zenei oktatás fejlesztésében és a vidéki élõzene fejlesztésében látja a jövõ zálogát.

Nem zenélünk eleget, elegen
Európai összehasonlításban Magyarországon rendkívül kevesen zenélnek és énekelnek aktívan. Ezzel a meglepõ felütéssel szólítja meg az olvasót a ProArt Zeneipari Jelentés, amely a szórakoztatóiparnak azt az ágát vizsgálja, amelyik könnyûzenét szerez, vesz fel, ad ki, közvetít vagy állít színpadra. Egy aktívabban zenélõ kör pedig többször járna koncertre és általában is jobban értékelné a zenei produkciókat - állapítja meg a jelentés az európai adatok, tapasztalatok alapján. Magyarországon 727 ezer fõt kellene visszacsábítani az élõzenei helyszínekre ahhoz, hogy az európai átlagot elérje a koncertlátogatók aránya.

Mibõl élnek az alkotók?
A hangfelvétel-bevételek visszaesésével egyértelmûen az élõzenei jövedelemág vette át a vezetõ szerepet a zenei élet finanszírozásában; a könnyûzenész jövedelmeknek például hazánkban 63%-a érkezik fellépti díjakból. Ezért a tanulmány szerint elengedhetetlen volna az élõzene jelenlegi jogi környezetének áttekintése a teljes iparág bevonásával. Különösen az áfa-kulcsot, a zenészekre vonatkozó egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási problémák kezelését, illetve a hazai szórakozóhelyek, vendéglátóhelyek munka- és rendezvénybiztonsági szabályainak megfelelõségét és egyszerûségét kellene vizsgálni.

A jelenlegi helyzetben a hangfelvétel-piac még éppen csak elmozdult a mélypontról a digitális értékesítések régóta várt megindulásával: 2013-ban mintegy 16,6 millió dal került fizikai hordozón, és 1,1 millió digitális formátumban a vásárlókhoz. Mind a digitális eladások aránya, mind az értékesítés volumene rendkívül messze van még azonban a fejlett piacokra jellemzõ értékektõl.

Mindezek miatt Magyarországon a zenei jogkezelõktõl - Artisjus, EJI, MAHASZ - származó bevételeknek kiemelkedõ szerepe van mind a szerzõknél, mind az elõadóknál és a kiadóknál. Fontos, hogy a közös jogkezelés és az ebbõl származó jövedelmek sikeres fenntartását, lehetõség szerint további növelését is minden eszközzel segítsék mind az iparági, mind az állami szereplõk.

Mit mutat a jelentés?
A ProArt Zeneipari Jelentés az elsõ kísérletet a piaci alapon mûködõ magyar szórakoztató zene közönségének, keresletének és kínálatának a keletkezõ jövedelmek áramlása, a hozzáadott érték, a befektetések és a foglalkoztatási hatás rétegei szerinti bemutatására és értékelésére. A magyar zeneipar amerikai és európai példák szerint, azokkal összevethetõ szerkezetben, regionális kitekintéssel kerül bemutatásra.

A jelentés felveti a legfontosabb kérdéseket, pontos adatok segítségével ábrázolja a kialakult helyzetet, vizsgálja a trendeket, folyamatokat, és felvázolja a jövõ lehetséges irányait, megoldásait.

A teljes jelentés, valamint az ebbõl készült rövidebb, a legfontosabb összefüggéseket és következtetéseket bemutató összefoglaló egyaránt letölthetõ a www.zeneipar.info oldalról.

A jelentést a Visegrad Investments készítette, szerzõje Antal Dániel, közgazdász elemzõ.
A ProArt Szövetség a Szerzõi Jogokért alapítói a magyarországi közös jogkezelõ egyesületek: az Artisjus, az EJI, a Filmjus, a Hungart és a MAHASZ. A szövetség kiemelt célja a társadalmi tudatosság felkeltése az alkotás értéke és a szerzõi jog jelentõsége iránt.