Hírarchívum

A lemezipar 2006-ban

1. A fizikai kalózkodás nem csökken
   • A világon minden harmadik megvásárolt hanglemez illegálisan másolt példány.
   • Becslések szerint 2005-ben az összes gazdára talált CD (legális vagy sem) 37%-a volt kalóz - ez 1,2 milliárd hamis lemezt jelent összesen.
   • Az elmúlt évben 30 nemzetközi piacon bekövetkezett, hogy a kalóz CD-eladások száma meghaladta az eredetiekét.
   • A kalózkiadványok többségét CD-R lemezekre másolják nagy hatékonyságú CD-írókkal, kis kereskedelmi "laborokban".
   • A zenei DVD-k illegális másolása szintén növekszik, amely számos piacon befolyásolja eme formátum terjedését.
   • Az optikai lemeziparra globális szinten is jellemzõ kihasználatlan kapacitás a zenei kalózkodás legfõbb tényezõje. 2005-ben a világ teljes lemezkapacitása 60 milliárd darab volt, ebbõl mindössze 20 milliárdot használtak a legális kereslet kielégítésére. Még mindig Tajvan az üres CD-k piacának legnagyobb beszállítója, a teljes kínálat egyharmadát adja.
   • Magyarországon 2005-ben kb. 5 millió darab legális hanghordozó kelt el; ezzel szemben 33.6 millió üreshordozó került forgalomba legálisan. A GFK felmérése szerint a 33.6 millió darabból 18.3 millió hordozóra zenét írtak, míg kb. 9.5 millióra filmet). Az összes írt hordozó kb. egynegyedét írták saját kezûleg (amely így magáncélú másolatnak minõsül), háromnegyed részük tehát jogellenesen készült, azaz más készítette pénzért vagy szívességbõl a végfelhasználó számára. Ez azt jelenti, hogy 13,5 millió darab illegális másolat készült házilag. Ehhez jön még a tavaly eladott kb. egymillió "gyári" hamisítvány. Összesen tehát 14,5 millió darab hamisítvány talált gazdára tavaly. Ez az 1226 Ft -os átlagárral számolva 17,7 millárd forint (64 millió Euro) kárt okozott a magyarországi hanglemezkiadásnak.
   
   Az IFPI válasza
   • Az IFPI kalózkodás elleni csoportjai és a nemzeti végrehajtó testületek segítségével 2005-ben szerte a világon rekordmennyiségû, több mint 80 millió lemezt foglaltak le; ez az elõzõ évi eredmény duplája.
   • 78 lemezgyártósort állítottak le (melyek kapacitása 340 millió darab volt), valamint 40 ezer CD-írót is lefoglaltak.
   • Minden régióban jelentõsen nõtt a sikeres akciók száma.
   • Magyarországon a hatóságok által, a jogvédõ szervezetek közremûködésével közel 1.3 millió darab illegálisan forgalomba hozott üreshordozó került lefoglalásra, illetve több ezer rendõrségi eljárás indult szerzõi jogok megsértése miatt.
   
   
2. Internetes kalózkodás
   
   Az IFPI becslése szerint közel 20 milliárd dalt töltöttek le illegálisan a múlt évben, melyet 10 zenei piac (köztük az USA, Németország, az Egyesült Királyság és Brazília) vásárlói megkérdezései, illetve külsõ kutatások alapján állapítottak meg. Ez az on-line zenére vonatkozó adat extrém kalózarányt jelent, és azt is demonstrálja, hogy a legális digitális zenében még óriási potenciál van. A lemezkiadó társaságok digitális zenei eladásból származó bevételei 2005-ben megháromszorozódtak, elérték az 1,1 milliárd dollárt, és ez a tendencia erõsen folytatódott 2006-ban is.
   
   Illegális weboldalak
   
   Internetes kalózkodásról több esetben is beszélhetünk, amennyiben a zeneszámokat illegálisan letöltik vagy továbbítják. Több olyan weboldal is van, melyen rengeteg zenét tárolnak, ám másolásra vagy interneten keresztül történõ továbbításra már nincs engedélyük. Az említett honlapokon általában mégis ingyen vagy nagyon olcsón juthatunk zenéhez, mivel nem fizetik meg sem az elõadói, sem a szerzõi jogdíjakat. Ez a fajta internetes kalózkodás különösen azokban az országokban igazán elterjedt, ahol a jogdíjakat nem tudják elég hatékonyan behajtani, vagy a törvény megengedõbb. Hazánkban a 2005. év folyamán közel ezer, jogvédett tartalmakat illegálisan elérhetõvé tévõ weboldal bezárását kezdeményezték a jogvédõ szervezetek.
   
   P2P hálózatok
   
   A P2P (Peer to Peer) hálózatok lehetõvé teszik, hogy az akár több millió egyéni felhasználó között közvetlen fájlcsere történjen. A szerzõi jogtulajdonos(ok) engedélye nélkül fájlokat feltölteni a világon mindenütt illegális - ezen hálózatok mûködtetõit a világ minden táján felelõsségre vonhatják jogsértés miatt.
   
   
   • A Grokster és a Kazaa az illegális fájlcserék legnagyobb motorjai voltak, amíg az amerikai legfelsõbb bíróság, illetve az ausztrál szövegségi bíróság véget nem vetett a tevékenységüknek.
   • 2006 elején a belga és a svéd hatóságok kezdeményeztek sikeres eljárást a Razorback és az eDonkey P2P szerverek gazdái ellen.
   
   BitTorrent
   
   A BitTorrent egy új fejlesztésû fájlcserélõ technológia, mely arra hivatott, hogy hatalmas adatmennyiségeket lehessen vele továbbítani szerverköltségek és sávszélesség-problémák nélkül.
   
   
   • A svéd hatóságok sikeresen léptek fel a világ egyik legnagyobb BitTorrent szolgáltatója, a The Pirate Bay ellen.
   
   Az internetes kalózkodás egyéb formái
   
   Az FTP (file transfer protocol) oldal az internetes kalózkodás egyik hagyományos formája; ez tipikusan az elsõ hely, ahol az új kiadványok kalózmásolatai feltûnnek. A felhasználók az FTP oldalakon sok ezer ember számára elérhetõvé tehetik a zenei vagy egyéb fájlokat, így azok letölthetõek a szervergéprõl.
   
   Az IRC (internet relay chat) alapvetõen kommunikációs lehetõségeket nyújt vitafórumok segítségével, ám idõközben ez is a zenekalózkodás eszközévé vált.
   
   A LAN (local area network) alapú fájlcserét olyan felhasználók használják, akik valamilyen helyi hálózaton keresztül össze vannak kapcsolódva: leggyakrabban egyetemi kollégiumi vagy munkahelyi hálózaton. Ez sajnos hatalmas mennyiségû illegális zene, film és egyéb tartalom továbbítását teszi lehetõvé.
   
   
   • Az USA-ban a zene- és filmipar az egyetemekkel közösen fáradozik azon, hogy olyan programokat telepítsenek a számítógépekre, melyek kiszûrik és csökkentik a visszaéléseket.
   
   Az audio streamek illegális lementése (digital stream ripping) komoly fenyegetést jelent a lemezkiadók bevételeire nézve, hiszen a stream zenét tárolhatóvá teszi a felhasználó winchesterén elõadóval, címmel ellátva, ezáltal helyettesíti a hivatalos kiadvány megvásárlását.
   
   A mobilzenei kalózkodás szintén egyre népszerûbb: a mobiltelefonok ma már alkalmasak arra, hogy ingyen jussunk zenéhez például Bluetooth-on keresztül. Ezzel a megoldással telefonról vagy memóriakártyáról is közvetlenül a felhasználó mobiljára másolható az illegális tartalom.

Mi lehet a megoldás?

A legális digitális zenei üzletág gyorsan növekszik, és különbözõ csatornákon (on-line vagy mobileszközökön) keresztül kínál zenét a felhasználóknak. Ennek a piacnak a legnagyobb ellensége a kalózkodás, ám a zeneipar több eszközzel is igyekszik visszaszorítani a jelenséget.

• Új, törvényes szolgáltatások nyújtása: Az on-line kalózkodás visszaszorításában az egyik kulcsfontosságú tényezõ. A lemezkiadó vállalatok óriási katalóguskínálattal jelentkeznek, 2005-ben ennek a gyorsan növekvõ piacnak a nagysága 1,1 milliárd dollárt tett ki. Ma már 360 legális digitális zenei szolgáltatáson keresztül több mint 3 millió dalt lehet letölteni 40 országban.
  
  
• Jogi útra terelés: A lemezipar lépéseket tett az illegális szolgáltatások és P2P hálózatok ellen, hogy a törvényes piac zavartalanul növekedhessen. Az Egyesült Államokon kívül 17 országban indítottak eljárást a törvénybe ütközõ fájlcserélõ rendszerek mûködtetõi ellen: 2006 áprilisában jelentették be, hogy közel 2000 esetben folyik vizsgálat.
  
  Független piaci kutatók 2005 novemberében kimutatták, hogy a jogi procedúráknak szerencsére van visszatartó erejük: a médiában nagyvilágot látott botrányokat követõen az európai fájlcserélõk több mint egyharmada visszavonult, és beszüntette korábbi törvénysértõ tevékenységét. Az is kiderült a kutatásból, hogy a két legnagyobb európai piac (Németország és Anglia) vásárlói nagyobb arányban vásárolnak hivatalos forrásból (5%), mint illegálisból (4%).
  
  
• Képzés: A szerzõi jogokkal való megismerkedésnek vitathatatlan szerepe van a digitális zeneipar népszerûsítésében. Az IFPI több országra kiterjedõ képzési projekteket indít a szerzõi jogokról és az interneten lévõ zenérõl. A résztvevõ fiataloknak és szülõknek elmagyarázzák, mi a fájlcsere, a P2P hálózat, hogyan mûködik a technológia, valamint hogyan tudják biztosítani, hogy gyermekeik a törvényes keretek között maradjanak internetezéskor. További információkkal szolgál a www.pro-music.org weboldal is, ahol minden fontos és hasznos információ megtalálható az on-line zenérõl.
  
  
• Digitális fájlellenõrzés: A Digital File Check egy bármely felhasználó által ingyenesen letölthetõ program, mely segít a nem kívánatos fájlcserélõ szoftverek blokkolásában és eltávolításában, továbbá megakadályozza, hogy az internetezõ akaratlanul is illegálisan töltsön le valamilyen fájlt.
  
  
• Folyamatos figyelmeztetések: 17 országban több mint 53 millió rendszeresen illegálisan letöltõnek küldenek figyelmeztetõ üzeneteket, melyben arra kérik õket, hogy függesszék fel tevékenységüket.
  
  
• Hazai kampányok: A szerzõi jogvédõ szervezetek a különbözõ országokban fõként a fiatalokat célozzák meg kampányaikkal; Finnországban például az Oktatási Minisztérium segítségével közvetlenül az iskolákhoz jut el üzenetük. Hazánkban is van példa hasonló kezdeményezésre: "Együtt a zenéért" címmel tavaly indult útjára a legális zene mellett érvelõ kezdeményezés, melyhez a zenei szakma egy emberként állt mellé. 2006 õszén pedig a ProArt és az ASVA közös kezdeményezésére indult el a Sulinet oldalain látható, "A másik oldal" címû interaktív felvilágosító képregény, amely közvetlen, szórakoztató formában igyekszik növelni a szerzõi jogi tudatosságot a fiatalok körében.

Forrás: www.ifpi.org

Az eredeti, teljes hosszúságú angol nyelvû anyag elérhetõ ITT!