Hírarchívum

Amerikai nyomozók Budapesten a jogsértések ellen

Az ASVA (Audiovizuális Mûvek Szerzõi Jogait Védõ Közhasznú Alapítvány) sajtóközleményt bocsátott ki, mely szerint az Egyesült Államok kormánya tovább erõsíti a harcot a hamisítás és egyéb szerzõi jogokat sértõ visszaélések ellen. Ennek keretében azt tervezi, hogy szövetségi nyomozókat helyeznek az Egyesült Államok budapesti és Hong-Kong-i nagykövetségére. Feladatuk lesz, hogy szorosabb kapcsolatot alakítsanak ki a helyi nyomozókkal, és hatékonyabbá tegyék a szerzõi jogvédelem alá esõ termékek, így a hangfelvételek védelmét. Az Egyesült Államok kormánya tovább erõsíti a harcot a szellemi tulajdonjogot sértõ lopások és visszaélések ellen. John Ashcroftnak, az USA igazságügyi miniszterének a vezetésével megerõsítik az Igazságügyi Minisztérium és az FBI szervezeteit, amelyek feladata lesz a filmkalózok, illegális fájlcserélõk elleni küzdelem és a szellemi tulajdon védelme. Ezen intézkedések konkrét lépéseket tartalmaznak, melyek fokozzák a bûnözés elleni harcot. A jelenleg 13 amerikai városban mûködõ CHIP (Computer Hacking and Intellectual Property unit- Számítógépes Hacker és Szellemi Tulajdont Védelmezõ) egység mellett további öt városban hoznak létre szerzõi jogsértések ellen fellépõ csoportokat. Az Igazságügyi Minisztérium felszólította az FBI-t, hogy a szellemi tulajdon védelmezésével kapcsolatos nyomozásokra nevezzen ki több különleges ügynököt és bûnügyi hírügynökség segítségével nemzetközi és országos kampányt indítson a szerzõi alkotásokra specializálódott bûnszövetkezetek ellen.

A kiterjedt kampány fokozott figyelmet fordít az összes szerzõi és szellemi tulajdon jogokkal védett és hamisítás útján nagy haszonnal terjeszthetõ termékre, a vényköteles gyógyszerektõl kezdve az autóalkatrészeken át egészen a DVD-kig. A nemzetközi bûnüldözés hatékonyságának növelése érdekében javaslatot tettek, hogy szövetségi nyomozókat küldjenek az USA budapesti és Hong-Kong-i nagykövetségére. Az õ feladatuk, hogy szorosabb kapcsolatot alakítsanak ki a helyi nyomozókkal és elõsegítik a gyorsabb vádemelést. Az USA Igazságügyi Minisztériuma tervezi továbbá, hogy változtatnak a kiadatási megállapodásokon, ezzel is megkönnyítve a szerzõi jogtulajdonosoknak polgári jogi követeléseik érvényesítését.

Az Amerikai Egyesült Államok gazdaságát évente 250 milliárd dollár veszteség éri a szerzõi jogok, védjegyek és szabadalmak megsértése miatt. A szerzõi joggal védett termékek elõállításával foglalkozó vállalatok az USA munkaerejének körülbelül 4 százalékát alkalmazzák. 2002-es adatok szerint a szerzõi jogok által védett termékek értéke a GDP-ben 626,6 milliárd dollárra tehetõ, amely az amerikai gazdaság körülbelül 6 %-át jelenti.

Magyarországon az ASVA (Audiovizuális Mûvek Szerzõi Jogait Védõ Közhasznú Alapítvány) feladata, hogy a törvényi elõírások mellett védje az audiovizuális termékek (filmek) szerzõi jogait és harcoljon a DVD-k, videó CD-k, egyéb hordozók, valamint interaktív játékok hamisítása, illegális internetes letöltése és terjesztése ellen, továbbá szakértõként együttmûködik a rendõrséggel az ilyen esetek felderítésében.

Mihály György, az ASVA kutatórimának elnöke, az USA-beli intézkedések kapcsán elmondta ”Üdvözöljük az USA döntését, mely szerint hazánkban szeretnék telepíteni a szerzõi jogokkal foglalkozó szövetségi nyomozót. Úgy gondoljuk, hogy nem szabad lebecsülni a szerzõi jogsértéssel kapcsolatos bûnügyek veszélyeit, hiszen ezek szorosan összefüggésben állnak az alvilág szervezeteivel, a háttérben gyakran fedezhetõ fel prostitúció, kábítószer-kereskedelem. Világszerte egyre több illegális pénzforrás szûnik meg a szervezett bûnözés és a terrorizmus számára, ezért a szerzõi jogsértéssel kapcsolatos bûnügyek, így például a DVD-kalózkodás, fontos bevételi forrást jelent az alvilág számára.”

„Magyarországon is erélyesebb fellépésre számíthatnak azok, akik audiovizuális kalózkodást követnek el. A Büntetõ Törvénykönyvbe ütközõ, szerzõi vagy szerzõi joghoz kapcsolódó jogok megsértése esetén az elkövetõ a legsúlyosabb esetben akár 8 évig terjedõ szabadságvesztéssel, enyhébb esetben pedig akár 2 évig terjedõ szabadságvesztéssel vagy komolyabb pénzbüntetéssel büntethetõ. Hasonló esetben Magyarországon akár ilyen büntetés is kiszabható” – tette hozzá a jogvédõ szervezet kuratóriumának elnöke.